Szent József Plébániatemplom

Templom utca 13/a. – hrsz: 64372

A templom építése 1754-ben kezdődött Schaden János MiháIy budai építész tervei alapján. 1764-re épült fel a szentély és a hajó a második pillérállásig. Első berendezési tárgyait az Óbudai templomból és a hívek adományaiból szerezték be. 1771-ben a lefalazott ideiglenes homlokzat elé egy fatornyot állítottak. A templom hamarosan kicsinek bizonyult, így 1787–89 folyamán az eredeti tervek szerint a mai formájában kibővítették. Az új homlokzatra hagymakupolás barokk torony került vörös fazsindellyel. Ez a torony 1950-ben villámcsapás következtében leégett. A szűkös anyagiak miatt ideiglenes gúla alakú toronysisakot építettek.

� templom_felujitas_elott.jpg

Ezt 1993-ban eredeti formájának megfelelő, az eredetileg fazsindelyes, 1924-től palával fedett tetőszerkezetet 1996-ban teljesen felújították, hódfarkú cserépfedéssel. Középtornyos főhomlokzatán a torony alatt páros fapillérek között kőkeretes kapu nyílik, felette félköríves kórusablak. A két kapuszárny eredeti copf asztalosmunka. Az épület egyhajós, támpillérekkel gyámolított kontyos nyeregtetős, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. A szentélyhez mindkét oldalon alacsonyabb oldalépület csatlakozik: sekrestye és gyóntatóhelyiség. A templomkert nyugati oldalán posztamensre helyezett dór oszlop áll, tetején a XVIII. századból származói Immaculata szoborral, a keleti oldalon nagyméretű faragott feszület 1926-ból.

A belső tér

A 222 m2-es templom belső tere háromtagozatú, amihez még hozzájön a szentély. A templom északi oldalát a nyolcszög három oldala zárja le két ablakkal. Itt helyezkedik el a templom szentélye a régi főoltárral, amelyet gróf Zichy Miklósné ajándékozott a templomnak. Az oltár az 1784-ben II. József által feloszlatott óbudai trinitárius rend kolostorából származik – ma Kiscelli Múzeum. Szarkofág alakú menzája eredetileg zöldes barna márványozásúra volt festve; jóval később kapta fehér alapú zöld díszítését. A főoltár közepén már 1795-ben fehér tabernákulum állt, annak ajtaja azonban egyszárnyú volt, amit később kétszárnyúra cseréltek. Aranyozott ajtaja az alfa és omega betűkkel (a kezdet és a vég) jelzi a mögötte lévő Oltáriszentséget. A menza első részét középütt aranyozott egyenlőszárú (görög) kereszt díszíti és az oltár első részén aranyozott lizéna fut végig, a díszítés alapja világos zöld. A tabernákulum felett aranyozott feszület áll, mögötte az ezüstszínű Isten Báránya fekszik a bibliai hét pecsétes aranyozott könyvön. Az oltárképen a templom védőszentje, a munkás Szent József ölében tartja a Kisjézust, körülötte mesterségének szerszámai, fejük körül angyalkák lebegnek a mennyből rájuk sugárzó fényben. Schwartz József műve 1818-ból – vázlata a Budapesti Történeti Múzeumban látható. Az oltár igen gazdag aranydíszítését valószínűleg Bebó Károly, a Zichy család házi szobrásza készítette még 1779 előtt. A főoltár két szárnyán 3-3 rokokó stílusú gyertyatartó áll rendkívül igényesen kidolgozva (2002-ben restauráltattuk őket.) A főoltár mellett posztamensen állnak Szent Péter és Szent Pál apostolok 160 cm magas hársfarönkből faragott szobrai, Wéber J. Lénárd alkotásai, eredetileg mindkettő tetőtől talpig aranyozott volt. A kártevőktől igen erősen megtámadott szobrokat az utolsó pillanatban restauráltattuk. Ma hófehér velencei kréta borítja őket; nemcsak pénzügyi okokból nem aranyoztattuk újra őket, hanem mert így a világos összhatású templomban sokkal mutatósabbak. Korábban az a hír terjedt el róluk, hogy Bebó Károly alkotásai, ez azonban téves. Bebó szobrai – valószínűleg templomunk nagy patrónusa, gróf Zichy Péterné 1766-os ajándékaképpen – az óbudai templomban állnak. A tabernákulum mellett kétoldalt egy-egy igen szép phrygiai keretben Szent Pontianus pápa és Szent Viktorianus vértanuk csont ereklyéit őrizzük hímzett selyem szalaggal átkötve.
A szentély bal (evangéliumi) oldalfalán a XVIII. századból származó Szentháromság kép függ, valószínűleg valamelyik óbudai templomból vásárolták, és az eredetileg Szentháromság tiszteletére szentelt temetőkápolna oltárképe volt. A kápolnát az 1800-as évek elején építették.
Az ellenkező (lecke) oldalon nyílik a mai sekrestyeajtó, eredeti kőkerettel. Fölötte helyeztük el a Maria Conversatione című nagyméretű festményt. Minden valószínűség szerint Giovanni Battista Tiepolo (+1770) műve, legalábbis az ő iskolájából való. A képen az ölében a Kisjézust tartó Szűzanya az előtte térdeplő remete Szent Antallal és páduai Szent Antallal beszélget, akik előtt a földön egy kinyitott könyv fekszik, melynek felirata O clemens, O pia, O dulcis Virgo Maria. A sorok között olvasható halványan a Tiepolo szignó. A képet 1995-ben restauráltattuk, amikor előtűnt remete Szent Antal pásztorbotja, melyet az 1868-as restaurálást végző Novotny lefestett. A kép eredetileg a Vendel utcai kápolnánk oltárképe lehetett, melyet az 1810-es években építtetett Schneider Johanna. A kép keretét 2005-ben a Gallai család restauráltatta. A sekrestyeajtó mellett kovácsoltvas tartón függ a csengő, mely az istentisztelet kezdetét jelzi.
A szentélyben találjuk még a barokk papi székeket (sediles), melyeket a liturgikus tér kialakítása után restauráltattunk 1992-ben.
A szentélyt az első boltíve alatt áll az új liturgia szerinti szembemiséző oltár. 1998-ban készítettük a többi oltár stílusához igazodva az ambóval együtt. Az oltár jobb sarka előtt áll a neobarokk húsvétigyertya-tartó. A szentély kövezetét a templomhajó felé kissé meghosszabbítottuk, hogy a liturgikus cselekményeknek megfelelő hely legyen. Ezt félkörívben a templomépítés korából származó, az eredeti szentélyt is lezáró kő határolja.
A szentélyt elválasztó boltív mellett egyik oldalon a fájdalmas Szűzanya, a másikon nepomuki Szent János oltára áll. Mindkettőt egy régi óbudai templomból vásárolta Schauerstein Ferenc óbudai prefektus és templomunknak adományozta 1771-ben. Az oltárképet szintén Scwartz József festette valószínűleg a plébános, Farkas Nep. János megrendelésére. Mindkét oltár szarkofágja megközelíti a főoltárét, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben. Eredetileg szintén márványozott festésűek voltak, csak később festették őket fehérre zöld és arany díszítéssel. Az oltárokat a főoltárhoz hasonlóan 2-2, de kicsit egyszerűbb gyertyatartó díszíti.
A szentélyt határoló diadalíven látható a Szentháromságot jelképező háromszög alapon az aranyozott Istenszeme, mely a templom szinte mindegyik attribútumán megtalálható (a trinitáriusok jelképe volt.) Előtte függ az ezüstözött örökmécses, látványos barokk ötvös munka. A szentélyből nyílik az 1788-ban épített újabb sekrestye, melyben a liturgiában használatos ruhák és egyéb istentiszteleti eszközök, könyvek találhatóak. Elhelyezésükre a templomépítés korából származó, azóta fehérre festett barokk öltözőszekrény, és az 1990-ben készíttetett nagy ruhás szekrény szolgál. Utóbbiban őrizzük a sírban fekvő Krisztus szobrát. A sekrestye ablakát kovácsoltvas barokk rács védi.
Az ellenkező oldalon lévő később épített síkmennyezetű toldalék épületrész áll, melynek északi oldalán egy nagyméretű, népi festő által festett Szent Flórián kép függ az 1891-es békásmegyeri tűzvész emlékeként, nyugati falán az Irgalmas Jézus képe látható eredetének leírásával. A helyiségben padok vannak, ahonnét a szembemiséző oltárra lehet látni, ezzel is bővítve az igen kis befogadóképességű templomot. Innen nyílik eredeti, faragott barokk ajtóval a régi sekrestye – ma gyóntató helyiség. Már az 1779. évi vizitációs jegyzőkönyv megállapította, hogy sekrestyének nem használható, nedves, a templomi ruhákat kénytelenek a plébánián tárolni, hogy meg ne penészedjenek. Ezért építették 1778-ban az ellenkező oldalon a már leírt és azóta kibővített mai sekrestyét. A gyóntató helyiségben áll a templom eredeti gyóntatószéke, háromrészes, a középütt ülő gyóntató pap mellett mindkét oldalon apácaráccsal lezárt ablak van a gyónók számára. Itt őrizzük még az eredeti feltámadt Krisztus zászlós szobrocskáját, valamint az eredeti körmeneti keresztünket is, melyet 1992-ben ugyancsak restauráltunk. A helyiség ma már fűthető, az ablakon a kovácsoltvas védőrács eredeti. Mennyezete a templomhoz hasonlóan dongaboltozatú. A helyiséget, miután megszűnt sekrestye lenni, szentsírnak, később raktárnak, majd az 1800-as évek végétől tüzelőraktárnak használták, mikor a templom részére beszereztek egy nagyméretű meidinger kályhát. Ezt csak az 1970-es évek végén dobtuk ki, a falakat a templommal együtt víztelenítettük és újra vakoltuk, festettük.
Az ellentétes oldalon a nepomuki Szent János oltár mellett nyílik a második sekrestye ajtónk, mely a templomépítés első fázisában bejáratként szolgált. A másik sekrestye ajtóhoz hasonlóan kőkerete eredeti. A sekrestye ajtó mellett Szent Flórián kép emlékeztet az 1792-es békásmegyeri tűzvészre, mikor is a templom sértetlen maradt. A legenda szerint a templomon és a plébánián kívül csak egy ház menekült meg a tűztől, ahol egy asszony az asztal alá bújva a rózsafűzért imádkozta a gyermekeivel együtt. A képet Milvich Márton festette; helytörténeti emlék és értékes műalkotás. Az ajtó fölött a másik oldalon Szent Fábián pápa és Szent Sebestyén vértanuk képe látható (a régi liturgiában ugyanazon a napon ünnepelte őket az Egyház). Ők a pestisesek védőszentjei, a képet 1867-ben ajándékozta Franz Fühl és neje Abendschein Mária – hálából, a kolerából való megmenekülésükért. A kép alkotója ismeretlen.
A boltív következő oszlopának sarkában Szent Rókus festett gipsz szobrát, a temető kápolnából mentettük be a temető kisajátításakor ott végzett embertelen rombolás elől. A temető kápolna ugyanis az idők folyamán az eredeti Szentháromságból Rókus kápolnává vált (hogy miért és mikor, azt pontosan nem tudjuk.) Ezen boltív ellenkező sarkában áll a templomépítés korából származó, kőből faragott keresztelő kút, réz medencéjével és márványzathoz hasonlóra festett bádog fedővel tetején kis földgömbbel és annak csúcsában aranyozott kereszttel. Ezen boltív sekrestye felőli oldalán áll a szintén XVIII. századi szószék. Valamelyik lebontott óbudai templomból származik, ahol jóval magasabban helyezhették el, hogy az alján lévő igen gazdag díszítés látható legyen. Eredetileg szintén márványozott volt, ma már templomunk egységes zöld-fehér-arany színeit viseli. Mai formáját Held Frigyes szobrászművész által nyerte el 1811-ben. Oldalán a felfutó aranyozott lizénák között a feljáró lépcső mellett a hit-remény-szeretet jelképei láthatóak, a másik oldalon a fő homlokzaton a szobrász velencei krétából faragott Krisztus feltámadását ábrázolja aranyozott domborművel, a sírkövet felemelő dicsőséges Krisztus mellett a római katonák szanaszét hullanak. A szószék hátoldalát a pápai hatalom aranyozott jelképei: a tiara és a mennyország kulcsai díszítik, sajnos erősen megviselt állapotban. A hangvetőn az ezüstszínű Szentlélek galambja lebeg. A hangvető tetején Krisztus keresztje áll a Szentháromság jelképével s előtte a tízparancsolat kőtábláival. Mellettük két oldalt egy-egy empire váza látható.
A harmadik boltív előtt balról 130 cm-es Jézus Szíve, az ellenkező oldalon a Szentolvasó Királynéja festett faszobrai állnak perselytartó oszlopon. A leghátsó, a templomot lezáró boltívnél találjuk lisieux-i Szent Teréz, a másik oldalon páduai Szent Antal 1 m-es festett gipsz szobrait.
A templom falain körben a keresztút tizennégy stációja függ empire keretben. A képek vászonra készült olajnyomatok, de a keretek igen értékesek: ezüst és arany díszítéssel eredeti gót betűs német feliratokkal.
A templomteret hátul a kosárívű kórus zárja le. A bejárattól balra kis oltárszerű szentélyt építettek a XIX. század végén a szentsír részére. Ezt azonban 1990-ben megszüntettük, mivel a főkapu forgalmától zavart hely rendkívül alkalmatlan volt arra, hogy a kitett Oltáriszentséget imádjuk. Ezt a szentélyt ma Szent Filoména képe díszíti, akinek különösen azóta, mióta egyik hívőnkkel csodálatos gyógyulás történt Szent Filoména közbenjárására, igen sok tisztelője van az egyházközségben. A kép Feszty Masának a Jézus Szíve templomban lévő festményéről készített fénykép.
A kórus alatti rész ellenkező oldalán indul a templomépítés második építési fázisából származó, kőkeretes ajtóval lezárt kő csigalépcső, mely a kórusra vezet. A kóruson középütt áll a 8 változatú barokk orgona. 1792-ben vásárolták használtan egy már nagyon elhasznált helyett. Tudomásunk szerint Budapest még működő legrégibb orgonája. Az orgona előtt faltól falig barokk könyöklő vezet. Az orgona barokkból copfstílusba átmenő, eredetileg mono típusú. A pedálművet ismeretlen mester építette hozzá a XIX. század második felében. A pedálmű szerkezete rendkívül bonyolult, ezért gyakori meghibásodásra, beragadásra hajlamos, pillanatnyilag nem is használjuk. Az orgona eredeti formájában nem fért föl a kórusra, ezért az alsó, üres részét lefűrészelték. Azóta az eredeti klaviatúrától kis rudakkal vezérlik a mai játszóasztalt. Ugyancsak különlegessége, hogy a játszóasztal az orgona mögött van, ezért, hogy a kántor lássa a miséző papot.
A homloksípsorban középütt sorakozik a 13 kisebb, és két oldalt a kétszer 7 nagyobb méretű síp. 1992-ben megkezdtük az orgona restaurálását, sajnos pénzhiány miatt a fémsípokból csak a homloksípokat sikerült kicserélni és a nagyon megkopott orgonaszekrényt felújítani, a szintén erősen korrodálódott (ónpestis) belső sípokat csak a lehetőség szerint hangoltuk, a fa sípsorokat fertőtlenítettük, a kártevőktől megóvtuk. Az orgonaszekrény hármas tagozású áttört, igen igényes rokokó munka aranyozott ornamentikával. Az orgona teljes felújítására 2003-ban került sor.
Az orgonát ma már villanymotor látja el levegővel, de a kóruson még megtalálható a régi, lábbal működtetett fújtatója, mely a templomtérből, a mai Filoména kép mögötti, függönnyel eltakart nyíláson kapja a levegőt. A kórusnak az utca felé eső oldalán félkör alakú ablak van, mellette kétoldalt álló apácaráccsal eltakart szekrényben állnak a pedálmű nagyméretű fa sípjai. A kórus ajtajától fa csigalépcső vezet fel a toronytérbe, ahonnét annakidején a kötéllel való harangozás történt. Innét kerek nyíláson át lehet bejutni a templom padlására, ahol a műemlék értékű eredeti ácsszerkezet látható. Ugyanonnét vezet fel falépcső a harangtérbe, melynek négy oldalán a templomablakokhoz hasonló szegmentíves, zsalugáteres ablaka van. A harangtérben négy harang függ nehéz, keményfa állványon. A legkisebb a mintegy 20 kg-os lélekharang. A császárfürdői kápolnából való, 1736-ban szentelte meg Erdődy Gábor püspök. Sajnos már 1795-ben repedt volt, így sohasem használtuk. A másik hármat ma is működtetjük a 2001-ben felszerelt modern harangozó berendezéssel. A legnagyobb 313 kg-os. Felirata: Magyarok Nagyasszonya tiszteletére öntette Békásmegyer község közönsége 1923. évben. Van rajta egy dombormű, mely a Szűz Máriát ábrázolja ölében a Kisjézussal. A következő harang 100 kg-os, felirata: Szent József könyörögj érettünk 1923. Ugyancsak van rajta egy 10 cm-es dombormű, ovális keretben Szent József tartja a karján az Üdvözítőt, hátoldalán plaketten olvashatjuk: „A Harangművek öntött engem Budapesten F. W. Rincker Antal A. D. 1923.” A harmadik 78 kg-os, ez a legkopottabb, nyilván ezt hagyták meg, mikor a többit az első világháború alkalmával elvitték. Oldalán egy 12 cm-es dombormű van, rajta fenn középütt a Szentlélek galamb képében, alatta balról az Úrjézus, jobbról az Atyaisten, összefogják az egymás felé hajló kezüket, melyben koszorút tartanak, a koszorú alatt a Szűzanya látható. A harangtérből létrán lehet feljutni egy nyíláson át a kupolába, mely üres, az alja le van betonozva. Ezen áll a faszerkezet, amely a vörösréz lemezből készült kupolát tartja. A toronysisak fölött 80 cm átmérőjű rézgömbön áll a 170 cm-es, kovácsoltvas, aranyozott kereszt. A rézgömbben van elhelyezve Heisenberger Richárd volt plébánosnak 1932-ben írt levele az utódoknak Magyarország és az Egyház akkori helyzetéről, melyet a gömb elődjében találtunk meg. 1932-ben ugyanis a vihar levitte az akkori kereszt mindkét szárát, ennek helyreállításakor írta a plébános a levelet.

toronyirat.jpg

1950-ben villámcsapás következtében az eredetileg piros, fazsindelyes, hagyma alakú torony leégett. Az akkori igen szerény viszonyok között a megégett gerendákból egy ideiglenes gúla alakú tornyot építettek, ennek gömbjébe került át a toronytűzben megpörkölődött írás, amit azonban teljes egészében sikerült rekonstruálni. Melléje tette Zámolyi László plébános is az 1950-es állapotokról szóló levelet, hogy a kort jellemezze. A keleti hordák viselkedését Jeremiás siralmainak latin nyelvű leírásával mutatta be. 1993-ban Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szentelte meg az új, az eredeti formáját visszanyerő, hagymakupolás, barokk, most már vörösréz lemezzel fedett toronysisakot a frissen kinevezett Ternyák Csaba püspök úr. Ekkor a torony tetejében lévő gömbben elhelyeztük Heisenberger és Zámolyi volt plébános urak írásai mellé az országot, az Egyházat és egyházközségünket jellemző harmadik írást, valamint az 1946-ban Németországba elüldözött egykori svábjainknak a szülőföldről kiadott, és örökös honvágyukról tanúskodó könyvének egy példányát, továbbá néhány, akkor használt fém és papírpénz darabot.
A toronyból lejőve a bejárat mindkét oldalán az építők emlékét őrzi a két kőből faragott szenteltvíztartó.
Ezzel a templom mai állapotának leírását a teljesség igénye nélkül befejezem. Aki nyitott szemmel jár benne, megtalálhatja benne azokat az értékeket, melyet Békásmegyer vallásos népe ránk hagyott. A templom részletes történetével külön fogok foglalkozni.
Köszöntöm az olvasókat és kívánom, hogy soraim váljanak lelki épülésük javára.
2003, Boldogasszony hava

Horváth Lajos

A toronyirat szövege

Üdv az olvasónak!

Békásmegyer anyaközség r.k. plébániatemplom tornyáról a vihar a keresztnek két oldal ágát az 1931/32. tél folyamán egymás után lesodorta, minek következtében a m. kir. kincstár, mint Kegyúr – a m. kir. pénzügyminiszter 126902/932 rendeletével a közönséges vasbádoglemezből készült régi kereszt helyébe Kocsnar Antal budapesti műhelyében készült régi kereszt helyébe új 2,27*1,30 m méretű keresztet készítettetett 250 pengő összköltségen, egyébként a réginek mintájára – tekintettel a rendkívül nehéz gazdasági viszonyokra – aranyozás és mázolás nélkül.
1932. november 26-án, Advent 1. vasárnapja előtti szombaton tü…lyére az új kereszt Maul Antal, budakeszi lakos… Szokolai István kispesti lakos – fenti cég alkalmazottai által.
Ezen időben a Római Kattholikus Anyaszentegyház kormányzását XI. Pius pápa szentséges atyánk vezette.
Az esztergomi érseki székben Dr. Serédi Jusztinián bíbornok érsek, hercegprímás ült, aki mint a jeles Szent Benedek rend tudós áldozárja egyenesen a római szentszék kegyességéből emeltetett magas méltóságra, miután Rómában az egyházi törvénykönyv – Codex Juris Canonici – szerkesztésében kiváló eredményeket szerzett.
Budapesti általános érseki helynök: Dr. Mészáros János pápai prelátus, esztergomi kanonok, királyi várplébános; a budai kerület esperese: Molnár László, pápai kamarás, Budapest- felső vízivárosi plébános. Tanfelügyelő-esperes: Német László, pápai kamarás, szentendrei plébános volt.
Csonka-Magyarország ezidőszerint apostoli király nélküli királyság, miután a világháborút (1914–18.) követő forradalom, majd tanácsköztársaság (1919.) alatt IV. Károly törvényes király számüzetésben mártírhalált halt.
Az ország kormányzója: Horthy Miklós, református atyánkfia.
Miniszterelnök: Gömbös Gyula
Békásmegyer Község elöljárósága:
Fortwinkl Lőrinc bíró, Böttkös Bálint (reform)vezető, jegyző
Geschler József pénztáros (egyúttal egyházfi)
Fortwinkl János közgyám (egyházközségi pénztáros, helyettes templomgondnok)
Dr. Kertész Barnabás községi orvos (reform)
Egyházközségi elnök: Haas Bruno
Jegyző: Seres István kántortanító
Gondnok: Herhof János ny. tanító
Templomgondnok: Jakobi István
Áll. El. Iskola igazgató: Nagy Károly
A mindenható örök Isten nagyobb dicsőségére, a Boldogságos Szent Szűz Anyánk és községünk védőszentje: Szent józsef közbenjárására irgalmazzon és kegyelmezzen az Atya és Fiú és Szentlélek Isten Amen!

Békásmegyer, 1932. november 25.

Heissenberger Richard, plébános áldozársága 20., itteni működése 4. évében.

Körpecsétek feliratai:
Békásmegyeri Szent József Hitközség, 1928.
A békásmegyeri Sz. József Egyház pecsétje.

Budapest legrégibb működőképes orgonája

A hangszer mechanikus traktúrájú, azaz vékony falécek, mint mozgásáttevő karok kötik össze a szelepeket a billentyűzettel. Ez még a barokk kor emléke. Sajnos, Magyarországon a pontos, és zeneileg felettébb kívánatos mechanikus tarktúrát felváltotta az ún. pneumatikus tarktúra. Ebben az esetben minden billentyűtől kis ólom csövek szállítják a szelet egészen a szélládáig, ahol a szelepet a szél erejének munkája húzza meg. Ez nagy orgonákon elfogadható volt, hisz a nagy szélnyomás miatt igen nehezen lehet egy billentyűt lenyomni, akár tízszer is nehezebben, mint mondjuk egy zongora billentyűjét. Így kaptak a hideg templomokban az orgonisták sokszor ujjizületi gyulladásokat. Ám kis orgonákon ez egyenesen hibának minősül, mert a pneumatikus traktúra kifejezetten pontatlan a mechanikuséhoz képest!
E hangszer szobaorgona méretű, gyakorlatilag elfér két ruhásszekrényben. Hisz a pedálsípokat csak később kapta meg. Az ilyen kisméretű hangszerek ládában is voltak, oldalukon két fogantyúval, ott állították fel őket, ahol szükség volt rájuk – innen a pozitívorgona elnevezés. Pozitivus = felállítható, portativ = szállítható – a latinban. Az orgona összes ónsípját elvitték a háborúban puskatölténynek (ónrekvirálás), így a Váradi és Fia orgonaműhely adta vissza az ún. principálsípokat, melyek a hangszer sajátos és alapvető hangszínét adják. A régi, copula 8’ és flauta 8’ valamint flauta 4’ fából készült sípsor a barokk kor sajátos hangképe. A 8-as azt jelenti, hogy nyolc láb hosszú sípról van szó, azaz a sípsor legmélyebb sípja embermagasságnál kicsivel hosszabb. A 4-es azt, hogy egy oktávval magasabban szóló sípsorról van szó, ha pl. lenyomom a c1 billentyűt, akkor bizony a c2 síp fog megszólalni.
Az orgona fénye és ereje a magas sípoknak köszönhető, ez már 2’ hosszú sípsor, azaz 2 oktávval magasabban megszólaló hangokról van szó. Orgonánkon van egy 1’-es sípsor (ez három oktávval magasabban megszólaló regiszter), s mivel eléri a kb. 6 milliméteres síphatárt, az utolsó oktáv visszaugrik egy oktávnyit, tehát a regiszter repetál.
A hangszer dinamikája, színei szerencsés módón illenek a Szent József templom akusztikájához, jóllehet nem is ide épült. Orgonánkat más templomba szánták, s egész egyszerűen kettévágták azt. Na nem a sípokat, hanem az orgona ládáját, így épp beleillett a templom karzatába. A később az orgonához épített nagy pedálsípok csak megtörve voltak a mennyezet alá helyezhetők. A halkabb és puhább színeket a már említett, és fából készült copula 8’ (ez fedett síp), flauta 8’ és flatua 4’ regiszterek (sípsorok) adják. Az érces hangú, és gyönyörűen intonált principál 4’ és oktávval feljebbi octava 2’ adja a fényt, és a jellegzetes éneklő orgonahangot. A sziporkázó csengést a principál 1’, és egy felhangot adó quinta 1 1/3’ biztosítja, ami pl. c1 billentyű lenyomásakor g3 hangot ad! Az orgona rendelkezik a mixturanak, azaz kevert sípsornak nevezett, magas fekvésű regiszterrel is, ez vegyesen ad alap és felhangokat (magas oktávokat és kvinteket). Esetünkben egy billentyű lenyomásakor 3 hang (három síp) szólal meg, de nagy orgonán van olyan mixtura, ami egyetlen hang esetében is 5-7 megszólaló sípot jelent!
A pedálban egy, a normál hangmagasságok alatt egy oktávval mélyebb hangot adó subbass 16’ regiszter található. Fából készült és fedett sípsor, így – mint minden fedett síp – a hosszához képest egy oktávval mélyebb hangokat ad. A pedálban található még egy octavbass 8’ regiszter, ami a pedál alapsípsora, szintén fából.
Az orgona persze folyamatos odafigyelést, anyagi ráfordítást, karbantartást igényel, hiszen „nem új darab”. Budapest legrégibb működőképes orgonáját az egyházközség lecserélhette volna akár egy ma olyan divatosnak számító elektromos orgonára is, a felújítási költségek töredékéért. Azonban úgy vélem, nagyon helyes, hogy nem ezt az utat választotta.
Miért? Mert e hangszer zenetörténeti- és műemlék, hangszertörténeti érték. A kerület egyházzenei emléke is, így pótolhatatlan. Kb. az 1650–1680-as évekre datálható építése, persze a századok során számos felújítást és javítást ért meg.
A hangszer ma is kevés széllel és alacsony szélnyomáson szólal meg, a ma már „kiabálós”, magas szélnyomású orgonák mellett a régmúlt hangzásideálját idézvén. Erre utal a hangszer billentyűzete is, ott, ahol a zongorán az Fisz és Gisz hangok vannak, ott a hangszerünkön a D és E található, így a billentyűzet nem a ma megszokott képet mutatja. Nem C-D-E-F az alsó oktáv indulása, hanem C-F, és a mély D és E billentyűk a mai Fisz és Gisz helyén találhatóak. Műszóval élve, a hangszernek tört oktávja van mind a manuál (kézzel játszott), mind a pedál (lábbal játszott) billentyűin.
Adjon az Isten neki még jó, hosszú életet! Szóljon az Isten dicsőségére s az emberek örömére!

Dunkel Nepomuk Norbert

orgonaművész, zeneszerző, zeneterapeuta