A forradalom meg nem énekelt hőstette

Lázas munka folyt a békásmegyeri községházán 1949 tavaszán. Ma már nehéz elképzelni, hogy a gigantikus lakótelepéről ismert városrész valaha csak egy Budapest melletti falu volt, ahol a nagyüzemekbe ingázó munkások mellett földművesek is éltek. Több tanácskozás, gyűlés és vita után az ő védelmükben írta meg levelét a helyi hivatalosság. A szomszédos Csillaghegy Nagy-Budapesthez való tervezett csatolásával ugyanis a helyi földek 80 százaléka kikerült volna a község fennhatósága alól. Ezért, s a felételezett fejlődés miatt kérte a falu vezetése, hogy Békásmegyer is a főváros része lehessen – pedig ez eredetileg nem szerepelt a tervekben.

A cikk teljes terjedelmében a valaszonline.hu-n olvasható.