A német kisebbség kitelepítésére emlékeztek
A németajkú lakosság túlnyomó többségének szinte egyik percről a másikra kellett elhagynia otthonát, melyben már generációk óta éltek. Mindenüket hátrahagyva, 20 kilós “batyuval” marhavagonokban vitték őket Németországba, ahol nagyon sokáig “ungarische Ziganeur”, azaz “magyar cigány” volt a nevük – idézte fel Neubrandt Istvánné a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Hozzátette, német identitásuk ellenére, vagy éppen azért, igaz magyarok voltak: a marhavagonok oldalára hatalmas betűkkel az “Isten veled édes hazánk!” feliratot írták, és új hazájukban sem feledkeztek meg az itthon maradottakról.
A kirekesztés és befelé fordulás többnyire együtt jár a fejlett Európától való távolodással és elszigetelődéssel. figyelmeztetett Bús Balázs polgármester ünnepi beszédében. Emlékeztetett arra is, hogy ma is érvényben vannak a beneš-dekrétumok, melyek azt jelzik számunkra, magyarok és németek számára, hogy bőven van még tennivaló, ha komolyan gondoljuk európai értékeink védelmét.
Az említett időszakban még önálló Békásmegyer, azaz Krottendorf többségi német lakosságának mintegy 95%-át telepítették ki. A Magyarországon élő és értéket teremtő családok ezreinek gyökereit szaggatták ki, pusztán származási alapon. Az ő emléküket őrzi, és Óbuda-Békásmegyerhez fűződő eredettörténetüket jelképezi a III. kerületet a németországi Billigheimhez fűző testvérvárosi kapcsolat.
A beszédek elhangzását követően a templom falánál 1996-ban elhelyezett emléktáblánál a megjelentek elhelyezték koszorúikat és az emlékezés virágait.
forrás: obuda.hu
