Vida Gábor: Válságban az ember

A Keresztény Nemzeti Kör május 25-én 19 órakor a tarja következő összejövetelét, amelyen Vida Gábor Válságban az ember. Szétszabdaltuk a Természet Könyvét. címmel tart előadást. Az összejövetel helyszíne a Szent József Plébánia nagyterme (Templom utca 18.). A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak az előadásra és azt követő baráti beszélgetésre.
Vida Gábor: Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, professzor emeritusz, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korábban az ELTE Genetikai tanszékének vezetője, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója, az Európai Evolució-biológiai Társaság és a Magyar UNESCO-bizottság alelnöke. Legfontosabb kutatási területei az evolúció és fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, a fajok sokféleségének kialakulása, az ökológia és a környezetvédelem. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács tagja, rendszeresen foglalkozik avval, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a bioszféra működőképességére.

A témában jelent meg Antal Z. László cikke az Új Emberben május 12-én:

A természet üzenete

Az elmúlt években több olyan írás jelent meg, amelyekben az Egyház vezetői arra hívják fel a figyelmünket, hogy „… a teremett világot szemlélve is Isten szól hozzánk.” Erről is szólt például XVI. Benedek pápa „Az Úr szava” kezdetű apostoli buzdítása, amelyben a 2008-ban tartott szinódus elhangzott gondolatokat foglalta össze. Ebben a ma már magyarul is olvasható könyvben többek között a következőket olvashatjuk: „..a természet könyve is lényeges része annak a többszólamú szimfóniának, amelyben az egyetlen Ige fejezi ki magát.” és „…maga a Szentírás hív, hogy a teremtést szemlélve ismerjük meg a Teremtőt.”

Most – már az idei nyárra készülve -, ezeknek a gondolatoknak a jegyében újra átgondolhatjuk az elmúlt években egyre gyakoribbá váló hőhullámok és az erős UV sugárzásos napok növekvő számának tapasztalatait. Mindezek az eseményeket – és a többi rendkívüli időjárási jelenséget is –  az Egyház vezetőinek tanításai alapján a Teremtő nekünk szóló üzeneteként is értelmezhetjük.

A nyár közelsége miatt most azt mutatom be, hogy a Napnak milyen jelentős szerepe volt és van a mindennapi élet ritmusának kialakításában a mezőgazdasági munkát végző falusi közösségek életében és hogy mennyire megváltozott ez kapcsolat a természettől távolabb kerülő városi közösségek életében.

Már a térbeli és időbeli tájékozódásban is jól érzékelhető ez a különbség. Míg a városban élő emberek igen ritkán hivatkoznak egy helymeghatározás esetén a Nap járását jelző égtájakra, a természet közelében élő embernek már pl. a fa északi oldalának felismerése is fontos tájékozódási szempont. De a két életforma közötti különbség még jobban kidomborodik az időbeli tájékozódás összehasonlításánál. Míg a falusi emberek – különösen – a villany bevezetése előtti időkben – napi és éves munkájukat is a Nap mozgásához igazították, addig a városokban ez a kapcsolat egyre gyengébbé vált. Természetesen ez nem szűnt meg, hiszen a városokban is a legtöbben nappal dolgoznak és nyáron veszik ki a szabadságukat, de fokozatosan nő azoknak az embereknek a száma, akik éjszakai munkát végeznek (elsősorban a szórakoztatóiparnak és a biztonsági őrök számának gyors ütemű növekedése miatt) és az éves munka beosztásban is egyre kevesebb szerepe van az időjárás évszakonkénti változásának. Ma már kevesen tudják, hogy a mutatós óra működése is a Nap és a Hold járásához gazodik. Ezt jelezte néhány órán a kismutató végére helyezett Nap és a nagymutató végére helyezett Hold szimbólum. E szimbólumok nélkül ez az összefüggés egyre ritkábban jut eszünkbe, s különösen nehéz ennek a kapcsolatnak a felismerése a számkijelzős órák esetében. Azaz elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaságból élő emberek még úgy élték életüket, hogy pontosan tudták, hogy „az élet elképzelhetetlen a Nap nélkül”. S mivel tudták, hogy a Nap ereje élteti a növényeket, az állatokat és végső soron őket magukat is, tisztelték és becsülték a Napot és magát a Teremtőt.

A városokban és számos országban ma már a falvakban élő embereket is egyre kevésbé foglalkoztatja az időjárás változása és a Nap napi vagy éves ritmusa. Egyre több olyan eszköz áll a rendelkezésükre, amely a Nap számukra zavaró hatásait kiküszöböli, vagy a Nap embert segítő „szolgáltatásait” (elsősorban a fényt, a meleget) helyettesíti. (Villany, óra, iránytű, zárt és fűtött közlekedési eszközök, fűtéstechnikai és klimatikus berendezések…) Ennek következtében egyre inkább úgy gondolják, hogy életüket függetleníthetik az időjárás változásaitól és a Nap mozgásától és magától a Teremtőtől is. A természet és különösen a Nap ritmusától eltérő életmód azonban csak akkor tarható fent, ha ehhez energiát használnak fel, amelyek jelentős részének elégetése a légkör összetételét és ezen keresztül az időjárást és az éghajlatot is megváltoztatja. A természet ritmusától való elszakadási törekvések így csak időleges eredményeket értek el, mert a természet egyre határozottan jelzi, hogy mindennek határai és „ára” is van.  Az iparilag fejlett országokban a levegőben kerülő co2 mennyisége többszöröse annak, amit a természet el tud nyelni. Magyarországon is több, mint kétszer annyi, ez az érték, mint amit a természeti határok figyelembe vételével a légkörbe bocsáthatnánk.  Mindez a természeti törvények megsértésnek tekinthető és az e miatt kialakuló rendkívüli időjárási jelenségeket úgy is értelmezhetjük, hogy ezek a Teremtő nekünk szóló üzenetei, amelybe arra figyelmeztet minket, hogy a természeti törvényeket be kell tartanai.

A természet könyvéből azonban nehéz kiolvasni a nekünk szóló üzeneteket és ennél még nehezebb a kialakult szokásainkat úgy átalakítani, hogy azok összhangban legyenek a természet törvényeivel.  A hőhullámok és az erős UV sugárzás napjainkban újra a Nap felé fordítják a figyelmünket és arra,hogy tudatosan átgondoljuk a kialakult szokásainkat. Az idei nyár újból jó lehetőségeket kínál számunkra arra, hogy a mindennapi életünk ritmusát a természet ritmusához igazítsuk, és ezzel védjük egészségünket és egyben hozzájáruljunk a Föld sebeinek gyógyításához is. Ezt segítheti például, ha a déli órákban – ha ezt megtehetjük -, akkor fedett, de legalább árnyékor helyen tartózkodunk (és nem kenjük magunkara a környezetet terhelő krémeket és nem kapcsoljuk be a légkondicionáló gépeke.) (A zárójelben lévő rész az Új Ember cikkből kimaradt), este pedig a villany, a televízió vagy a számítógép bekapcsolása helyett családtagjainkkal, barátainkkal a csillagos égre tekintve szemléljük a teremtett világ szépségét.  Mindez segíthet minket abban, hogy egyre jobban megismerjük a természet könyvét és abban is, hogy nemcsak nyáron, hanem minden évszakban az életünket a természet ritmusához igazítsuk.