Az Úr szava a Szentírásban és a természet könyvében

Falunk lakója, Antal Z. László írását ajánljuk olvasóink figyelmébe az idei szokatlan tavaszi időjárási körülmények kapcsán.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2008 tavaszán határozta el, hogy kiad egy körlevelet, amelyben a teremtett világ iránti felelősségünkről fogalmazza meg álláspontját.
A körlevél előkészítésére egy munkacsoport jött létre, amely még a nyáron hozzákezdett a szöveg megfogalmazáshoz. Már a szöveg véglegesítésének időszakában, 2008. október 5. és 26. között ülésezett a Vatikánban a Püspöki Szinódus XII. Rendes Állandó Gyűlése, amelynek „Isten szava az Egyház életében és a küldetésében” volt a témája. Ezen a szinóduson Dr. Erdő Péter bíboros és Dr. Udvardy György – akkor még mint segédpüspök – is részt vett. Csak utólag derült ki a körlevél előkészítői számára, hogy a magyar püspökkari megnyilatkozás céljai és a Vatikánban folytatott tanácskozások eredményei között milyen szoros kapcsolat volt. A szinódusról hazatérve Erdő Péter bíboros adott egy interjút az Új Embernek, amely a következő mondatokkal kezdődött: „A legfontosabb és számunka a legaktuálisabb kérdés, hogy semmiképp sem azonosíthatjuk Isten Igéjét a Bibliával mint egyetlen könyvvel. Isten a maga szavával teremti a világmindenséget. Isten Igéje szól a teremtésből is, tehát a természetes ész világánál, a teremtett világot szemlélve is Isten szól hozzánk.” (Új Ember, 2008. november 8.)

A „Felelősségünk a teremtett világért” című körlevél 2008 novemberében jelent meg, amelyben – a vele együtt megjelent három, ugyanezzel a kérdéssel foglakozó kiadvánnyal együtt – a teremtett világ védelmével kapcsolatos elméleti háttér bemutatása után számos konkrét, a mindennapi gyakorlatban is megvalósítható javaslat is olvasható. A Püspöki Kar dokumentuma elsősorban az egyházi közösségeknek szól, és azt tűzte ki célul, hogy minél több közösség foglalkozzon a természetben történő változásokkal, a nekünk szóló „üzenetekkel” és tudatosan keresse az ezekre adható válaszokat.

Már a körlevél előkészítése idején, ahhoz szorosan kapcsolódva az Országos Lelkipásztori Intézet támogatásával elindult a www.teremtesvedelem.hu című honlap, ahol az érdeklődök a körlevelet, a három kiadványt és számos, a teremtés védelmével foglalkozó dokumentumot, tanulmányt és hírt is megtalálhatnak. (Ezt a honlapot a későbbiekben az azóta létrejött Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület vette gondozásába.)

2011-ben magyarul is megjelent XVI. Benedek pápa „Az Úr szava” kezdetű apostoli buzdítása, amelyben a Pápa a 2008-ban tartott szinóduson elhangzott gondolatokat foglalta össze. Ebben az apostoli buzdításban több olyan rész is olvasható, amely azt hangsúlyozza, hogy „az Isten szava” kifejezés úgy értelmezhető, mint egy „többszólamú ének” vagy mint egy szimfónia. Ebben a szimfóniában a Teremtő a Biblia mellett számos más módon – többek között a teremtett világon keresztül is – szól hozzánk. A későbbiek során pedig több helyen is azt olvashatjuk, hogy a „természet könyvéből” is megismerhetjük a Teremtő nekünk szóló üzenetét. „Továbbá, ha az isteni kinyilatkozás középpontjában a Krisztus-esemény áll, akkor el kell ismernünk, maga a teremtés, a természet könyve is lényeges része annak a többszólamú szimfóniának, amelyben az egyetlen Ige fejezi ki magát.” (14. o.)

A következő részek pedig azt mondják el, más szavakkal, amit Erdő Péter bíboros is kiemelt az Új Embernek adott interjúban: „Ez teszi érthetővé, hogy az Egyházban miért tiszteljük annyira a Szentírást, jóllehet a keresztény hit nem egy „könyvvallás”: a kereszténység „Isten Szavának vallása”, de nem „egy írott és néma szóé, hanem a megtestesült és élő Ige vallása.” (14. o.) „Ezért maga a Szentírás hív, hogy a teremtést szemlélve ismerjük meg a Teremtőt.” (15. o.)

XVI. Benedek pápa a „Szeretet az igazságban” kezdetű enciklikájában – amely 2009-ben jelent meg – is ír a természet könyvéről és annak néhány fontos tulajdonságáról: „A természet könyve egy és oszthatatlan, mind a természet vonatkozásában, mind az élet, a nemiség, a család, a társadalmi kapcsolatok, röviden: a teljesértékű emberi fejlődés tekintetében.” (72. o.) S megállapítja azt is, hogy a teremtett világ védelme az Egyház felelőssége is. „Az Egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi, nem csak a földet, a vizet, a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind hozzátartoznak a teremtés adományához. Az embert kell védelmeznie mindenekelőtt saját önpusztítása ellenében.” (71. o.)

A 2010 január 1-jén a Béke Világnapjára írt üzenetében pedig már arra hívja fel figyelmünket a Pápa, hogy ha az ember önkényesen bánik a természettel, akkor „kikényszeríti a természet lázadását.” Az egyik ilyen „önkényesség” például az, hogy az emberiség által a légkörbe kibocsátott CO₂ mennyisége jóval több annál, mint amennyit a természet el tud nyelni. Minden a CO₂ kibocsátás csökkentése érdekében tett erőfeszítés ellenére a légkörbe kerülő CO₂ mennyisége folyamatosan nő. Az iparilag fejlett országokban, így Magyarországon is, ez a szint többszöröse „a természetes nyelők szintjének”, amely egy főre számítva megközelítő becslések szerint 2,5 tonna évente. Ehhez képest 2008-ban az Egyesült Államokban 17,5 tonna, Kanadában 16,4 tonna, Hollandiában 10,5 tonna, Németországban 9,6 tonna, Japánban 9,5 tonna, Magyarországon pedig 5,5 tonna volt ezt az érték. Számos más emberi tevékenység mellett ez is az egyike a természeti törvények megsértésének, ami „kikényszeríti a természet lázadását”.

Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási jelenségek arra utalnak, hogy a természet „lázad” az ellen, ahogy az emberiség a természet kincseivel és szépségével bánik.  Ezek közé tartoznak az egyre gyakoribbá váló aszályok és áradások, a gleccserek olvadás és számos más jól ismert tőlünk távoli rendkívüli időjárási jelenség.  Ilyen rendkívül események azonban az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakoribbá váltak, és rendkívüli volt ebből a szempontból az ide nyár is.  Az idei, több meteorológiai rekordokat megdöntő nyárról szervezett éghajlatváltozási konferencián* az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai megdöbbentő adatokkal és prognózisokkal mutatták be, hogy milyen jelentős változások történtek a természetben és azt, hogy ennél még jelentősebb változásokra számíthatunk a jövőben. Mindezt a „természet lázadásának” vagy a természet „nekünk szóló üzenetének” is tekinthetjük. Az előadásokból megtudhattuk, hogy Magyarországon 2012 nyarán 73 olyan  nap volt, amikor  25 Celsius-fok feletti volt hőmérséklet maximuma, míg az 1971-2000-es években – amely időszakhoz képeste vizsgálták az idei év eseményeit – átlagosan 55 ilyen nap volt.  42 nap mértek az országban 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, míg a sokéves átlag 18, és amit a legtöbben nehezen viseltünk ezen a nyáron: 12 nap emelkedett a hőmérséklet 35 fok fölé, míg ez átlagosan egyszer fordult ez elő a viszonyítási időszakban.  Az ultraibolya sugárzás erőssége szintén rekordot döntött ezen a nyáron.  Extrém erősségűnek  tekintik ebből a szempontból az a napot,  amikor  legalább egy mérőhelyen a 7,5-es értéknél magasabbat érétket mérnek az országban. 2012-ben 47 ilyen nap volt, míg korábbi rekord 39 nap volt 2007-ben. Fontos figyelmeztetés számunkra az is, hogy az ultraibolya sugárzás – amely számos betegség forrása – az ózonréteg védelme érdekében tett lépések ellenére folyamatosan emelkedik az országban. A jövőre vonatkozó előrejelzések alapján ezeknek a szélsőséges jelenségeknek a további növekedésével kell számolnunk.  A konferencia záró  előadása pedig arról szólt, hogy annak ellenére, hogy  a szakemberek már hosszú ideje figyelmeztetnek a természetben történő változásokra, amelyek a növények, az állatok és az emberek  életét is egyre jobban veszélyeztetik,  a szükséges társadalmi változásoknak ma még  komoly akadályai vannak.

A korábban említett újévi üzentében a Pápa arról is írt, hogy mit olvashatunk ki a természet könyvéből az emberiség jövőjére vonatkozóan, és azt is, hogy mi a helyes cselekvés igazi alapja ebben a helyzetben. Azért is érdemes Pápa gondolatait alaposan megfontolnunk, mert az ökológiai kérdésekről és ezzel kapcsolatos jövőbeli kilátásainkról az Egyház vezetője és az ezzel a kérdéssel foglalkozó tudományos kutatók jelentős többsége hasonlóan vélekedik.

„Az ökológia kérdésével nemcsak azok miatt a borzalmas távlatok miatt kell foglalkoznunk, amelyek a környezet pusztulása miatt körvonalozódnak előttünk, hanem mindenekelőtt a világméretű, valódi szolidaritás keresése kell, hogy erre ösztönözzön minket, amely a szeretet, az igazságosság és a közjó értékeire épül.”

Végül a Körlevél számos javaslata közöl azt emeljük ki, amely minden közösséget segíthet abban,  hogy közelebb kerüljenek a  természethez és hogy olvasni tudjanak a természet könyvében.  „A természet szeretetét és  ritmusának, törvényeinek ismeretét növelheti, ha azok az egyházi ünnepek, amelyek a természet változásihoz kapcsolódnak, nagyon figyelmet kapnak a jövőben.” (91. o.)

Az egész emberiséget egyre jobban foglalkoztatják az ökológiai kérdések és az ezekre adható válaszok. A pápai enciklikák és üzenetek és a Magyar Püspöki Kar körlevele mellett számos más egyházi dokumentum és óriási mennyiségű tudományos elemzés jelent már meg a Föld jelenlegi és várható ökológiai állapotáról.  Ezek a mindenki számára hozzáférhető eredmények az Egyház tagjainak, az egyházi közösségeknek és mindenki másnak segítséget nyújthatnak abban, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseire megtalálja a választ. Ahhoz, hogy ezek a válaszok minél pontosabbak és minél megalapozottabbak legyenek, mindenkinek azt javasoljuk, hogy a Szentírás, az egyházi dokumentumok és a tudományos eredmények mellett a természet könyvét is tanulmányozza, hogy minél jobban megértse a Teremtő nekünk szóló üzenetét.

2012. október

Antal Z. László

* A „Rendkívüli időjárási események és társadalmi rugalmasság

2012 nyarán” című a konferenciát az MTA TK Szociológiai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetséges szervezte Budapesten, október 1-én.