Wrabel Sándor

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Pór Bertalan volt. Szobrászatot Kisfaludi Strobl Zsigmondtól tanult. Festői pályája 1954-től indult. Édesapja pályája hatott rá először, majd 1956 forradalma meghatározó lett életművében. Nem hősködésből festette a forradalom tragédiáját, hanem az átélt valóságot ábrázolta. Radnóti Miklós halálára c. festménye és a magyar 1956 ciklusa miatt folyamatosan zaklatták, nem engedték kiállítani, perifériára szorították. Nehezen, de eljutott külföldre, elsősorban Olaszországban állított ki. Méltatója, Galileo Gentile rembranti vonásokat fedezett fel karakterében, rokonsága Goya életművével még szembetűnőbb. Szürrealisztikus festői megoldásai életének tapasztalatait tükrözték. 1965-ben Fáy Győzővel közösen elnyerte az olaszországi Bertinoro városának Pro Bertinoro elnevezésű kitüntetését. Ezüstérem, Milánó, 1966-ban aranyérem, uo. 1967-ben az olasz Minisztertanács kitüntető oklevelében részesült. 1975: a római Francia-Olasz Intézet díja. A 60-as évek elején Csillaghegyen vezetett képzőművészeti szakkört. Korai korszakában panteisztikus rajongással fordult a természet felé. Éveken át, visszavonulva tanulmányozta a Pilis környéki természetet. A 50-es, 60-as években kedvelt témái közé tartoztak az erdőképek (szívesen festette meg a Békásmegyer környéki erdőket), de jellemzőek festészetére a ragadozó madarakat megörökítő portrék, valamint nemesvadakat – pl.: szarvasokat – ábrázoló vásznai. Később dármai fordulat következett be művészetében: harmonikus természetábrázolásait zaklatott, megrázó hatású kompozíciók váltották fel, amelyeken az emberi szenvedés került előtérbe. Ilyen munkáin szívesen merít a festészet legnagyobb mestereinek kompozícóiból, többek közt keresztre feszítés-jelenetekből.

Mesterei: Pór Bertalan, Kisfaludi Strobl Zsigmond.

Egyéni kiállítások
1965 • Collettiva dei pittori ungheresi, G. Rotunda [P. Bak Jánossal, Blaski Jánossal, Fáy Győzővel], Milánó, Bertinoro, Nápoly
1991 • Csepel Galéria, Budapest (leporello)
1995 • MDF Székház, Óbuda (emlékkiállítás)
1999 • Vadászati napok, Nagymaros
2004 • Magyar zsoltárok. Wrabel Sándor emlékkiállítása, Magyarok Háza, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások
1961 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1966 • Fiera Internationale, Milánó • Dokumentum- és TV-filmek Nemzetközi Börzéje, Milánó
1967, 1968 • Nemzetközi vásár, Milánó.

Művek közgyűjteményekben
SVO • Belgium • NO • Paraguay • Brazília • Kolumbia.

Irodalom
BAJOR NAGY E. Tehetség – Talonban, Szabad Föld, 1964. augusztus 9.
BEREGSZÁSZI GY.: A természet festője, Nimród, 1978. augusztus
LOSONCI M.: Magyar Golgota (bev. tan., Csepel Galéria, Budapest, 1991)
NAGY F.: Egy reneszánsz ember hányattatásai, Módszertani Szemle, 1993/1.

(Gyulai Gergely-F. Almási Éva)

forrás: www.artportal.hu

magyar_golgota.jpg

A háború alatt a plébánián bújkált, itthon méltatlanul elfeledett, Olaszországban több díjat nyert.